Az erdélyi magyarok jobban tartanak a járvány gazdasági hatásaitól, mint a megbetegedéstől
Egy júniusi felmérés hétfőn közölt eredményei szerint az erdélyi magyarok jobban tartanak az új típusú koronavírus-járvány gazdasági hatásaitól, mint a megbetegedéstől.
A kolozsvári SoDiSo Research közvélemény-kutató cég június 5-17. között online kérdőíves felmérést végzett az Erdélyben élő, magyar etnikumú, felnőtt korú lakosság körében a járvány hatásairól. A beérkezett 3068 válasz alapján megállapította: júniusra csökkent a válaszadók a miatti aggodalma, hogy elkapják a fertőzést. Míg ezt áprilisban a megkérdezettek 22 százaléka tartotta valószínűnek, mára már csak 16 százalék gondolja úgy, hogy nem tudja elkerülni a megbetegedést. A válaszadók 73 százaléka nem tartja valószínűnek, hogy megfertőződik.
A megkérdezettek relatív többsége (32 százaléka) vélte úgy, hogy hosszabb ideig együtt kell élnünk a vírussal, míg oltás nem lesz rá. Nagyon jelentős viszont (29 százalék) azoknak az aránya, akik megkérdőjelezik a vírus, a járvány létezését.
A járvány negatív gazdasági hatásai enyhén mérséklődtek: a februárban foglalkoztatottak mintegy 80 százaléka ismét dolgozott májusban. Ez jelentős előrelépés az áprilisi 63 százalékhoz képest. Májusban a válaszadók 10 százaléka volt kényszerszabadságon vagy munka nélkül. Továbbra is nagyon magas (61 százalék) azok aránya, akik saját pénzügyi helyzetük romlására számítanak a járvány miatt.
A román kormány intézkedéseinek a megítélése az elmúlt hónapokban gyökeresen megváltozott. Míg április elején a válaszadók 68 százaléka egyetértett a kormány járványügyi intézkedéseivel, 81 százaléka pedig még a kijárási korlátozásokat is helyeselte, mára a megkérdezettek 71 százaléka elégedetlen az egészségügyi helyzet kezelésével, 82 százalékuk pedig elégtelennek tartja a kormány gazdasági intézkedéseit.
A felmérést készítő SoDiSo Research "a hatékony óvintézkedések paradoxonjának" tekintette, hogy a sikeres korlátozások visszatekintve szükségtelennek látszanak. A SoDiSo Research közölte: a módszertani közelítések ellenére a felmérés nem minősül reprezentatívnak, de eredményei jó becslésnek tekinthetők az internethasználó, legalább általános iskolai végzettséggel rendelkező 18-80 éves erdélyi magyar populációra.
